2017. január 26.

Lisara hercegnő a hagyományok értelmében a Másik Helyre (egy párhuzamos világba) készül, de az átkelésnél megtámadják a kocsiját, és a kislány eltűnik. Két évtizedig nincs ember, aki megmondhatná, mi lett vele, él-e még.

2016. december 19.

Mára befejeztem a regény második részének javítását, és leírtam a harmadik vázlatának negyedét-felét. Ebben a pillanatban fogytán vannak az ötleteim, ami nem jelenti azt, hogy itt abba is fogom hagyni a jegyzetelést. Most egy kis szünet következik az ünnepekre való tekintettel, utána újra belevetem magam a munkába.

Korábbi terveimből megvalósult Elindasz herceg jellemének árnyalása, valamint a címbeli királynő anyukájának figuráját is sikerült sötétebbre árnyalnom.

A következő feladat a cselekmény meghatározása, és annak eldöntése, hogy érdemes-e a történetet egy újabb kötettel megtoldani.

2016. augusztus 22.

Mostanra szerettem volna befejezni a második regény írását, de mivel az író is ember, no meg közbejött egy csomó elutazás, családlátogatás, miegyéb, a regény javítása háttérbe szorult. A napokban kezdtem Edvit Jest, egy fiatal varázslóféle jeleneteinek kidolgozását, amik eddig vázlat formájában lapultak a könyv kidolgozott részei között.

Az első részből hiányzik egy kis izgalom, ezen is törnöm kell a fejem, valamint a címbeli királynő anyukájának az alakját is árnyalnom kell. És persze számtalan apró részlet hiányzik még Elindasz Gerradna herceg jelleméből. Most még eléggé egysíkú, mindössze egy tutyimutyi tartományúrnak látszik. Neki sokkal többet szántam, izgalmas, érdekes karakter az elképzeléseimben. Ezt kell most leírt szavakba öntenem.

2016. augusztus 1.

Amikor ezeket a sorokat írom, nagyjából elkészült a regény első és második részének első leirata.

Az ötlet kb. 4 évvel ezelőtt született. A kezdő képet, mint már annyi írásét, álmomban láttam. Egy nő áll egy domb tetején, valahol egy város közepén. Körben házak, ő pedig nem tudja, merre menjen. Egyszer csak megszólal egy hang...

Erre a jelenetre a második könyv elején kerül sor, habár ezzel akartam indítani. Hogy miért nem így lett? Mert rájöttem, hogy rengeteg dolgot kell elmesélnem a nő színre lépése előtt. Például, hogy trónörökös létére miért érzi elveszettnek magát azon a dombon? A vele szembejövő kalapos vándor miért mered rá szinte ijedten? Miért kihalt körülöttük a város?
Szóval vannak kérdések.

Az első könyv a találkozás előzményeit írja le, most még eléggé pongyola köntösben. A Vendég a múltból sorozatnál a második könyv írásakor már olvasható volt az első rész, de ezt most még nem adom ki a kezemből. Ott különálló kalandokból, lazán szőve adódik össze a teljes történet, itt a részek egymás közvelten folytatásai, pontosabban egyetlen regény több kötetben. Ahhoz, hogy minden történés a helyén legyen, egyben kell látnom az egészet, és csak a végén fogom - terveim szerint - négy részre osztani.